A bényi kutacska, mely fel lett újítva

Zarándokutak egykor és ma

Elődeink gyakran meséltek a Mária-ünnepek zarándokhelyeiről, szinte valamennyi régióban. A hívő ember számára nemcsak a napi hálaadó ima volt természetes, hanem az is, hogy egykor háborúkat, természeti és személyi csapásokat túlélve a kis vagyonkájukból, akár saját kezűleg, hálából építettek kereszteket, kápolnákat, szentélyeket.

Volt, hogy például egy szőlőhegyen faképeket helyeztek el Mária, vagy Krisztus képmásával, s jártukban-keltükben megálltak azoknál, hálát adtak, vagy éppen kérték az áldást napi munkájukra.

A nagy zarándokhelyekhez mindig valami legenda fűződött, amelynek történetét ismerték, mesélték gyermekeiknek és ünnepeken kivonultak ezekre a megszentelt helyekre. Volt, hogy gyalogszerrel, énekelve, imádkozva, meg-megállva több kilométert tettek meg. Ez valami csodálatos élmény volt, ahol el tudtak mélyedni hitükben.

Mindennek megadták az illő módját. Az ünnepi menetben valamennyi korosztály képviselte magát. A kicsiket, öregeket lovas kocsival vitték a hosszú útra. A legények, leányok a szabályokhoz illően (mint a templomban) felvették ünnepi népviseletüket, még a ruhaszínben is fontos volt az ünnep tisztelete. Legtöbbször erre az alkalomra készített farudakra rögzített alapra tették a virágokkal ékesített Mária-szobrot, s ezzel vonultak a búcsújáró helyre. Ezt a szokást még a 90-es évek elején is felújították, s a környező falvakból, főleg a kurtaszoknyások a bényi templomtól indulva így vonultak a bényi kutacskához templomi zászlókkal.

Napjainkban újraéledtek nemcsak az európai ismert zarándokutak látogatásai, de a településeken, erdőkön, réteken egykor állított kegyhelyek felújítása, látogatása is zajlik.
A mai zarándokutak céljairól ez olvasható:

„A Mária-út Közép-Európán átívelő, Szűz Mária-kegyhelyeket összekötő zarándokút-hálózat. A felvidéki szakasza behálózza az egész ország kegyhelyeit, és összeköti az európai kegyhelyekkel. Világnézeti, nemzetiségi és kulturális hovatartozástól függetlenül hívja mindazokat, akik meg akarják ismerni a Kárpát-medence népeit, azok keresztény hagyományait, fel akarják fedezni csodaszép tájait és kíváncsiak az itt élők kultúrájára, vendégszeretetére”.

Ebben az évben is megrendezésre kerül az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap. Augusztus 14-én és 15-én, a Kárpát-medence országaiban megvalósuló napot a család felelős férfitagjaiért ajánlják fel. Felvidék-szerte vasárnapra a főleg magyar zarándokok meglátogatják az ország déli részének kegyhelyeit.

Az Érsekújvári járásban két ismert, évente többször is látogatott zarándokhely van: a bényi kutacska, és a Kürt melletti ciglédi kegyhely.

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján gyalogos zarándokutat szerveznek párkányi indulással reggel 9 órakor, majd Nánán, Kőhídgyarmaton, Kéménden csatlakozhatnak a zarándokok. Délután 13.30-tól lelki gyakorlat, 15 órától ünnepi szentmise lesz a bényi avarsáncok közötti kápolnánál.

Szőgyénből reggel 9 órakor szintén zarándoklat indul a tanösvényen át a kürti (ciglédi) kápolnához, ahol délután 15 óráig tart a szertartás.

További információ:
Kürt- Szőgyén Fekete László 0908131084
Párkány – Bény Méri Lajos 0918316830

(Ez a cikk a Felvidek.ma honlapján jelent meg: https://felvidek.ma/2021/08/zarandokutak-egykor-es-ma/?fbclid=IwAR3l7OocycRX_6Ct0ar_C_Am2FJznOvubmDpWr0xt9XAfwijBqCGDbNUDus)