Fotó: Patay Péter

Felvidéki magyarok zarándokoltak Máriavölgybe

Egy évtizedes fennállása óta szervez gyalogos zarándoklatokat a felvidéki magyar hívek számára a szlovákiai Via Mariae polgári társulás. Október 2-án immár hetedik alkalommal indultak útnak Pozsonyból a Kis-Kárpátokon át Máriavölgybe.

A Via Mariae polgári társulás szervezésében a pozsonyi főpályaudvarról indultak a reggeli elsőszombati rózsafüzérre a zarándokok; ezt követően szentmisén vettek részt, amelyet több éves helyi hagyomány szerint a papi és szerzetesi hivatásokért ajánlottak fel.

A szentmise után a Magyar Arany Érdemkereszt idei kitüntetettjével, Molnár Tamás atyával beszélgettek, aki augusztus 20-án részesült áldozatos szolgálatkészsége elismeréseként a díjban.

A zarándokok váratlan „feladatot” is kaptak az útra: Pozsony utcáin haladva a Grassalkovich palota előtt egy járókelő – látva a keresztalj csapatát – megosztotta velük testvére súlyos betegségének történetét, és arra kérte őket, hogy a napjukat ajánlják fel gyógyulásáért.

A következő állomás a pozsonyi Kálvária közelében található Havas Boldogasszony-kegyhely volt, amelyet Méhes Richárd, a zarándoklat szervezője mutatott be a résztvevőknek. 1678–1679-ben, majd 1712–1713-ban pestis pusztított Pozsonyban – a járvány lecsengése után Szűz Mária tiszteletére, hálából a megmaradásért, a pozsonyiak fogadalmi kápolnákat építettek: egyet a Kálvárián, egyet a Mélyútnak nevezett városrészen. A városból és a környékről naponta érkeztek zarándokok, de főként augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén. E kegyhely meglátogatása – melynek fala tele van magyar, szlovák, német, latin és más nyelvű felirítokkal ellátott, márvány hálatáblákkal – minden évben fontos eleme e gyalogos zarándoklatnak. Közös imával és énekkel fejezték ki hálájukat.

Pozsonyt elhagyva a Kis-Kárpátok dombjai, emelkedői felé vezetett az út, amely a várostól egészen Vágújhelyig húzódik. Ez a szakasz kedvelt kirándulóhely; kikapcsolódásra, kirándulásra, túrázásra kiválóan alkalmas; bükkerdő borította pihenőhelyekkel, amilyen például a Koliba vagy a Zerge-hegy. Az út során több zarándokcsoport is találkozott itt.

Máriavölgy felé haladva több csallóközcsütörtöki zarándokkal találkozott a keresztalj, akik plébánosuk vezetésével keltek útra.

Örömteli meglepetés érte őket: váratlanul Szlovákia tábori püspöke, František Rábek állt meg előttük, aki örömmel kérdezte a társaságot, érdeklődve a Via Mariae polgári társulás tevékenységéről. A főpásztor természetszeretetéről és természetjáró kedvéről is mesélt.

A zarándoklat Máriavölgyben ért véget, azon a helyen, ahol a 16. század második harmadától 1786-ig a pálos rend központja volt, ma pedig Szlovákia egyik legismertebb, a felvidéki magyarság körében is igen kedvelt zarándokhelye.

A keresztalj 19 kilométeren át dicsérte imával az Urat, hálát adva azért is, hogy megalkotta csodálatos természeti, kulturális és szellemi értékeinket, amelyeket a túra folyamán újra és újra megélhettek a résztvevők.

A napot Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért ajánlották fel.

Forrás: Via Mariae polgári társulás

Fotó: Patay Péter

Magyar Kurír

 

(Ez a cikk Magyar Kurír honlapján jelent meg: https://www.magyarkurir.hu/hirek/felvideki-magyarok-zarandokoltak-mariavolgybe)